MI BEFOLYÁSOLJA A FUVARDÍJAKAT?

Az árak szerepe

Az árak legfontosabb szerepe a kereslet kínálat összehangolása a piaci egyensúly megteremtése. A kereslet megteremtése. A kereslet és kínálat kölcsönhatásának és az árakon keresztül megvalósuló egyensúly elméletét Marshall dolgozta ki. (Marshall, 1980) Fontos funkciója az árak piaci információk közvetítése, a szükségleti javak közötti relatív értékek meghatározása, az érték-standardok rögzítése.

 

A piaci árak elemzésének formái

• Időbeni elemzések
  
  
  
  • Szezonális árváltozások (éven belüli, rövidtáv)
  
  
  • Ciklikus árváltozások (éven túli középtáv)
  
  
  • Szekuláris árváltozások (hosszútáv, több évtizedes)
  
  
  
  


• Területi összehasonlítások és elemzések (paritások)


• Minőség osztályok szerinti összehasonlítások és elemzések

 

A közúti szállítmányozási fuvardíjakat befolyásoló tényezők

A közúti fuvardíjakra vonatkozóan sem hazánkban, sem pedig nemzetközi viszonylatban nincsenek kötelező érvényű tarifarendszerek. A közúti áruszállítási rendszer szereplői - fuvarozók, szállítmányozók és megbízók - gazdasági érdekeiket ártárgyalásokon próbálják érvényesíteni.

Természetesen a fuvaroztató alapvető érdeke, hogy az áruja a lehető legolcsóbban jusson el a célállomásra, míg a fuvarozók költségeik megtérülése mellett nyereséget is realizálni szeretnének.

A szolgáltatás minősége, a fuvarozó megbízhatósága, és egyéb tényezők gyakran felülírják az alacsonyabb árakat! A fuvarozók és szállítmányozók díjaikat a vállalkozásuk árpolitikája alapján alakítják ki, amely árpolitikában meghatározták legfőbb céljaikat, de természetesen azokat a külső illetve belső, azaz vállalaton kívüli és belüli tényezőket is, amelyek céljaikra hatással lehetnek.

 

1. A fuvareszköz költségei
   
   
   
   1. Amortizáció, bérleti díj, lízing díj
   
   
   2. Üzemanyag és kenőanyagok
   
   
   3. Javítás, karbantartás
   
   
   4. Adók, biztosítások
   
   
   
   


2. Úthasználati költségek
   
   
   
   1. Nemzetközi fuvarozási engedélyek
   
   
   2. Útdíjak, útadó
   
   
   3. Behajtási engedélyek
   
   
   4. Parkolási díjak
   
   
   
   


3. A jármű vezetőjének költségei
   
   
   
   1. Munkabér és annak közterhei
   
   
   2. Napidíj
   
   
   3. Biztosítás
   
   
   4. Oktatás és továbbképzés
   
   
   
   


4. Általános költségek
   
   
   
   1. A vállalkozás működésének költségei (bérleti díjak, közművek)
   
   
   2. Munkabérek és közterhei
   
   
   3. Adók
   
   
   4. Biztosítások
   
   
   5. Inflációból és árfolyam ingadozásból adódó költségek
   
   
   6. Egyéb kötelezettségek
   
   
   
   

 

A minimálbér és a kilométerenként realizált bevétel változása

A szállítmányozási költségek egyik fontos összetevője az alkalmazottak munkabére. Ez a bér nem csak a szállítást végző gépkocsivezető fizetésére értendő. A kalkulációba bele kell vonni a teljes stáb javadalmazását, akik a fuvar lebonyolításában és az adminisztrációjában részt vesznek: Fuvarszervezők, adminisztrátorok, pénzügyes munkatársak és a vállalkozás menedzsmentjébe tartozó személyek.

Az elmúlt 10 évben a minimálbérrel arányosan növekedtek a szállítmányozással foglalkozó vállalkozások bérköltségei is. Ennek növekedése a 2012 –es kezdő értéktől napjainkig 80%, ezzel szemben a fuvardíjak mindösszesen 40% emelkedést mutattak.

Saját adatgyűjtésből készített diagramm a minimálbér és a kilométerenkénti bevétel változásáról.

 

A fenti diagramról leolvasható, hogy bár a minimálbér és a kilométerenkénti fuvardíjak is emelkedtek a vizsgált periódusba, azok mértéke eltérő. Így megállapíthatjuk, hogy a fuvardíjakba csak részlegesen lettek beépítve a munkabérek változásából adódó extra költségek.

 

Az euró árfolyam és a kilométerenként realizált bevétel változása

A bérek változása csak egy részét teszi ki a fuvarköltségekre ható változókból. Egy szintén jelentős súlyú összetevő az Euró árfolyamának ingadozása. Ez ugyan is a fuvarozó vállalkozásokat több szempontból is érinti.

1. Az üzembe tartott gépjárművek lízing szerződései

Az új járműveket üzemeltető vállalkozások jelentős túlnyomó része kereskedelmi bankokkal megállapodott lízingszerződésekkel finanszírozza a szerelvényeit. Gazdasági szempontokat, illetve az importőrök igényeit figyelembe véve ezek elsősorban euró alapú kötelezettségekben valósítják meg. Ennek a finanszírozásnak azonban az egyik legnagyobb hátránya az, hogy az Euró árfolyam folyamatos ingadozásával és a forint gyengülésével a kötelezettségek arányosan emelkednek.

Saját adatgyűjtésből készített diagramm az euró árfolyam és a kilométerenkénti bevétel változásáról.

 

A fenti diagramon a vizsgált periódusban történt Euró árfolyam változását figyelhetjük meg. Ennek mértéke a teljes időszakra vetítve 24%. Azonban érdemes megjegyezni, hogy csak az elmúlt 3 évben 28 forinttal emelkedett az árfolyam. Ahogyan az a diagramon is megfigyelhető, a fuvardíjak igyekeznek követni ezeket a változásokat.

 

A gázolaj literenkénti árának és a kilométerenként realizált bevétel változása

A közúti áruszállításban a személy ráfordítások mellett az üzemanyag árak teszik ki a másik legnagyobb költségcsoportot. Általánosságban megállapítható, hogy egy fuvareszköz kilométerenkénti árbevételének 30% -a az üzemanyag finanszírozására fordítandó. Így a gázolaj változása jelentősen meghatározza a fuvardíjak változását is.

Saját adatgyűjtésből készített diagramm a gázolajár és a kilométerenkénti bevétel változásáról.

 

A fenti diagram alapján megfigyelhető, hogy a vizsgált cikluson belül 2016 –ban elért mélypontot követően 34% -os áremelkedés következett be a gázolaj árában. Illetve a 2020 és 2021 –es évek között az emelkedés mértéke elérte a 87 forintot. Bár a kilométerenkénti bevételek is növekedést mutattak, azonban a fentebb említett szakaszban mindösszesen 23 forinttal. Ez csak közel az 50% -át teszi ki az üzemanyag árak emelkedéséből adódó extra kiadásoknak.

 

Az útdíj kilométerenkénti díjának és a kilométerenként realizált bevétel változása

Hasonlóan az üzemanyag árakhoz, az útdíjak költsége is jelentős részt tesz ki a fuvardíjakból. Ennek mértéke hozzávetőleges 25 – 28%. A vizsgált időintervallumban az útdíjak 27% -os emelkedést mutattak. 2015 és 2018 közötti stagnálást követően minden évben újabb emelés következett. Ez megfigyelhető a lenti diagramon is.

Saját adatgyűjtésből készített diagramm az útdíj és a kilométerenkénti bevétel változásáról.

 

Egyéb, fuvardíjat meghatározó tényezők

Ahogyan az már az első fejezetben említésre került, az árak elemzésének nem csak közép és hosszútávú de Szezonális lehetősége is van. Ez a szezonalitás megfigyelhető a fuvardíjak változásában is és elsősorban a kereslet és a kínálat változása befolyásolja.

Általánosságban megállapítható, hogy az első negyedév, illetve nyári hónapok valamivel kevesebb szállítandó feladattal látják el a piacot. Ezekben az időszakokban az FMCG szektor egy átlagos szállítási volumennel dolgozik, így az ilyen ellátási láncokba becsatlakozó beszállítóknak is kevesebb fuvarigényük van. A szabad járműkapacitás ilyenkor a legmagasabb mely képes a fuvardíjak csökkentésére.

A közúti áruszállításban a tetőpontot szeptember közepe és december eleje közé lehet elhelyezni. Ebben az időszakban már megkezdődnek a karácsonyra történő emelkedett FMCG beszállítások, illetve mind az építőipar, mind pedig az autóipar magas volumenben szállíttat.

Az évnek ebben a szakaszában a legmagasabbak a fuvardíjak, hiszen a fuvarkínálat rendkívül magas, a rendelkezésre álló fuvareszközökkel szemben.

Összegzés

Összességében megállapítható, hogy a fuvardíjak változását hosszú távon a különböző gazdasági tényezők befolyásolják, melyek közül a legjelentősebbek a személyi jellegű ráfordítások valamint az üzemanyag és az útdíj változásai. Mindemellett éven belül megfigyelhető egyfajta szezonalitás is a fuvardíjak alakulásában, mely januárban egy alacsony szintről indulva szeptember és október környékén éri el a tetőpontot, majd decemberre ismét lecsökken.